Akár akárki

Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.

„Az elemeknek és szíveknek szörnyű viharzását zártam bele, amely csak fokozatosan nyugszik le Brünhilda csodás álmáig” – írta Wagner Liszt Ferencnek A walkür partitúrájáról. A Rajna kincse felvezetése után a Wotan gyermekeinek tragikus szerelmét feldolgozó operával veszi kezdetét a szűkebben vett drámai trilógia.

A két német zeneszerző, Wagner és a wagneriánus Strauss párosítása egy estén a nagyívű dallamok és a sodró erejű dráma lehengerlő ötvözete. Wagner mitikus intenzitásának és Strauss modernizmusának találkozása két olyan muzsikus óriás párbeszéde, akik nemcsak a német, de a nemzetközi zenei világot is átformálták. Szerzeményeik mély érzelmeket, sűrű zenei szövetet és monumentális zenei hangzást ígérnek az OPERA Zenekar előadásában.