Irodalmi kávéház - Scherer Péter

„Az elemeknek és szíveknek szörnyű viharzását zártam bele, amely csak fokozatosan nyugszik le Brünhilda csodás álmáig” – írta Wagner Liszt Ferencnek A walkür partitúrájáról. A Rajna kincse felvezetése után a Wotan gyermekeinek tragikus szerelmét feldolgozó operával veszi kezdetét a szűkebben vett drámai trilógia.

A két német zeneszerző, Wagner és a wagneriánus Strauss párosítása egy estén a nagyívű dallamok és a sodró erejű dráma lehengerlő ötvözete. Wagner mitikus intenzitásának és Strauss modernizmusának találkozása két olyan muzsikus óriás párbeszéde, akik nemcsak a német, de a nemzetközi zenei világot is átformálták. Szerzeményeik mély érzelmeket, sűrű zenei szövetet és monumentális zenei hangzást ígérnek az OPERA Zenekar előadásában.

Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.