Program
A padlás
Ez, az immár klasszikussá vált zenés játék ugyancsak az ifjúság identitásának kérdésével foglalkozik. A műfaji meghatározás pontos, hiszen mesés elemek, csodák, időutazások, szellemek és az ő kedves játékaik kísérik azt a történetet, melyben mában élő hőseink ármányok, féltékenységek, kicsinyességek, gyanúsítgatások, bűnözők, rendőrök, házmesterek szorításában próbálnak egymásra, azaz boldogságra találni.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. augusztus 11. vasárnap, 20:00
Mindezt Horváth Péter szellemes librettójában, Presser Gábor és Dusán Sztevanovity szinte kivétel nélkül slágerré vált dalaival élik meg. A transzcendenciával, a szellemvilággal, az idő és a tér relativitásával szembesülő fiatalok – megküzdve a való élet kisszerűségével is – más minőségű életre képesek, fel tudják fedezni egymásban és önmagukban a végtelent, túl tudnak lépni a hétköznapok sivárságán.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A játék helyszíne természetesen egy padlás, mégpedig egy belméretében tágas, ám sokszorosan osztott, irracionális, rejtélyes tér. A főhős által készített beszélő számítógép a mi előadásunkban egy sokfunkciójú robot lesz, mely mozgásra is képes, egyfajta emberi imitáció. A szellemek megjelenését igényes fényhatások, színpadtechnikai megoldások kísérik.
félig mese, félig musical
Rádiós............................................................................................................................................... Zayzon Csaba
Süni................................................................................................................................................... Baranyi Emma
Mamóka............................................................................................................................................ Oravecz Edit
Barrabás B Barrabás, a gengszter / Révész, aki külsőleg azonos Barrabással............................... P. Petőcz András
Herceg, szellem, 550 éves................................................................................................................ Koscsisák András
Kölyök, szellem, 530 éves................................................................................................................. Kovács Ágnes Magdolna
Lámpás, szellem, 670 éves............................................................................................................... Egyed Brigitta
Meglökő, szellem 560 éves............................................................................................................... Magyar János
Témüller, önkéntes............................................................................................................................ Kiss T. István
Detektív............................................................................................................................................. Kiss Dávid
Üteg.................................................................................................................................................. Molnár Ervin
Robinson, a gép............................................................................................................................... Szelle Dávid
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Justin Júlia
Korrepetitor: Regovics Zsuzsa
Koreográfus: Krámer György
A rendező munkatársa: Kiss Dávid
ÍRÓ: Presser Gábor, Sztevanovity Dusán, Horváth Péter
RENDEZŐ: Vándorfi László
AZ ELŐADÁS IDŐTARTAMA 2 óra 30 perc, szünettel
Ajánlatunk
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Ajánló
Bella Máté – Almási-Tóth András Passió kortárs Opera
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára Opera IC Audiofil sorozat
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!