Salome

Mi történik, ha a konvenciókat felrúgó ír szerző egy bibliai témát erősen erotikus és vérgőzös módon feldolgozó drámáját egy német zeneszerző úgy alkalmazza operaszínpadra, hogy zenei invencióival a műfaj végső határait feszegeti? Megszületik a modern opera… Oscar Wilde színdarabját a brit cenzúra évtizedekig tiltotta, ezért a párizsi közönség láthatta először színpadon 1896-ban. Bár a mű kedvező fogadtatásra talált, sikerét alig egy évtizeddel később a belőle készült opera elhomályosította: diadalútja éppen ellenkezőleg indult. Míg Richard Strauss zenedrámájának 1905-ös drezdai bemutatóján az embert próbáló címszerep megformálója például nem volt hajlandó előadni a Hétfátyol-táncot, emellett a zene és a téma egészében is sokkolta a közönséget, ma a Salome már a nemzetközi operarepertoár egyik alappillére, amely újabb és újabb értelmezésekben tér vissza. Az OPERA bemutatóját Szabó Máté viszi színre kortárs felfogásban, produkciójában azonban megjelenik a dr. Vörös Győző Ázsia-kutató által Machaerus hegyén feltárt Heródes-palota rekonstrukciója is.

Karmester: Rajna Martin

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara

Rendező: Szabó Máté
Díszletterv Vörös Győző és Dobrosi Tamás díszleteinek felhasználásával: Ágh Márton
Jelmeztervező: Tihanyi Ildi
Világítástervező. Szilárdi Csaba
Konzultáns: Perczel Enikő
Magyar szöveg. Horpácsy Zsolt
Angol szöveg. Arthur Roger Crane

Az előadás hossza 2 óra szünet nélkül