Tündér Lala

Szabó Magda - Egressy Zoltán: TÜNDÉR LALA
zenés mesejáték

Lala más, mint a többi tündérgyerek. Látja ezt mindenki Tündérföldön, tudja ezt édesanyja, Írisz királynő is, csak nem akarja észrevenni. Hiába, van abban valami nyugtalanító, ha egy tündérkisfiú különbözik a többitől. Hiszen a tündérgyerekek valamennyien derűsek, elégedettek, gondtalanok. Egyik sem töri a fejét olyasmin, ami nem tartozik rá, egyik sem vágyik el Tündérföldről még próbaképpen, még kíváncsiságból sem. Csak éppen Lala. A legöregebb tündér sem emlékszik ilyen furcsa tündérgyerekre. Persze túlzás volna azt állítani, hogy egyedül Lala az elindítója azoknak a hihetetlen eseményeknek, amelyek teljesen felkavarják Tündérföld békéjét, hiszen a szálak Aterpaterhez, a tudós varázslóhoz vezetnek, és igazságtalanság volna a komor varázsló cselszövéseiért Lalát hibáztatnunk. De ítéljétek magatok. Ha nyomon követitek azokat az izgalmas bonyodalmakat, amelyek Írisz kiráynő, Amalfi kapitány, a kis Gigi és Csill patikus körül támadtak, talán megértitek Lalát, aki nem rossz tündérgyerek - csak éppen más, mint a többi.
Regényből színdarab.

„Néhány évvel ezelőtt Kőváry Katalin kért meg arra, hogy a Kolibri Színház számára írjak színpadi verziót Szabó Magda hííres meséjéből. Őszintén szólva a regényt csak ezután olvastam el, gyerekkoromban nem volt a kezemben, halványan emlékeztem viszont a filmváltozatra. Ráadásul egyik közeli ismerősömnek kiskora óta Gigi a beceneve az egyik szereplő miatt, ilyenformán némi személyes közöm is volt a műhöz. Azóta lett egy még közelebbi ismerősöm, őt már én neveztem el Csillnek. Szintén Tündér Lala miatt, bár nem patikus, nem is férfi. Igaz, Gigi sem állatka.
Amikor a feladatot annak idején elvállaltam, újra megnéztem a filmet újra, de fontosabbnak éreztem, hogy a regényhez legyek hűséges. A könyv csodái, például az átváltozások filmes feldolgozás esetén könnyűszerrel megoldhatók, színpadi adaptációnál nehezebben valósíthatók meg, de többek között ez a szép a színházban, a lehetetlen folyamatos megkísértése. A történet szép, a vége igazságos, jólesik a szívnek és a léleknek - márpedig mese esetén szerintem ez maga a lényeg." (Egressy Zoltán)

Színdarabból előadás:

Kelemen József színész-rendezőt jól ismeri a kaposvári közönség. És nem csak a felnőttek: a Csiky Gergely Színház legifjabb nézői is, hiszen A kishableány, a Nefelé, A lovaggá ütött vándor, és a Pán Péter is fantasztikus kalandra hívta őket - bizonyítva, hogy a rendező igazán érti a gyerekek nyelvét. Ha valaki ott áll a színház épülete előtt, látja, hogy ezekről a gyerekelőadásokról csillogó szemmel lépnek ki a picik az őket váró szülőkhöz, és rögtön lelkes mesélésbe kezdenek: Képzeld, mi volt...! Reméljük, ez most is így lesz, hiszen Tündér Lala és barátai története is bővelkedik csodás fordulatokban...
JUSZTIN: Sehol nem találom a gondolatolvasó szemüvegemet, el sem tudom képzelni, hol lehet. Mikor kimentem a kertbe, még az íróasztalomon volt, mire visszatértem, hűlt helyét találtam... Be- lenéznék Aterpater gondolataiba. Hová tűnhetett a szemüveg?
ATERPATER: Figyelmet kérnék. A királynő fontos bejelentést kíván tenni. Lépj már beljebb, Írisz. Fontos bejelentést kívánsz tenni.
(Amalfi várakozón mosolyog, Írisz halottsápadtan be- lép, nem szólal meg. Kínos csend)
ATERPATER: Ha jól látom, nincs nálad a jogar, biztosan ez zavar. Hozzám, vagy érte küldöd a királyfit?
ÍRISZ: Nincs rá szükség. Azt akarom mondani, hogy... Gigit száműzzük, mert hazudik.
(Döbbent csend, majd moraj a tömegből:)
Mi?! Gigit? Micsoda?!
JUSZTIN: Mit mondasz, Írisz? Az arany egyszarvút, mindannyiunk kedvencét? Ez lehetetlen!
...és ez csak a bonyodalmak kezdete Tündérföldön.

Közreműködik valamint: Szék, Másik szék, Kispárna, Rózsa, Másik rózsa, Néma hal, Szikla, Könyv, Hangosbemondó.